Sümeg város

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Sümegi kistérség
Lakosság: 6784 fő
Terület: 64.13 km²
Népsűrűség: 105,79 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 87

Fekvése

A Bakony-hegység délnyugati szárnyán, a keszthelyi-tapolcai medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.

Megközelítése

A városon áthalad a 84. számú főközlekedési út, amely a Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg. Vasútállomása a Balatonszentgyörgy-Tapolca – Ukk fővonalon található. A Sümeg – Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

Története

A sümegi várhegy.

A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, ahol kőbaltákat és urnákat találtak. Határában őskori kovakő bányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel. A várat a tatárjárás pusztítása után IV. Béla kezdte el éppítetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. A várnak fontos szerepe volt a török megszálás alatt, mert a környék várai közül egyedül maradt magyar kézen. Veszprém törökök által történő elfoglalása után sokan meneküétek Sümegre, köztük a püspök is. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656-1658 között Széchenyi György veszprémi püspök bástyákkal megerősített kőfallal vette körül, ezen belül épült ki a nemesi belváros. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A Rákóczi féle szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban nagy részét lerombolták. 1748 és 1755 között Padányi-Bírő Márton barokk stílusú püspöki palotát éppítetett, ugyanis a város közel 200 évig püspöki székhely volt. A ferences szerzetesrend részére ugyancsak barokk stílusban kolostort építettek. 1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. 1907.ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyere vissza azt. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában különleges rendezvényeivel.

Nevezetességei

Sümegi vár, a ferences kolostor felől A sümegi vár légifotón A sümegi vár 3D képen

A Vár egy kúpalakú alsókréta korű mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságábol kiemelkedve. Alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló "tarisznyavár"-ral. A várban rendszeresen várjátékokat ás lovagi tornát rendeznek.
Ősember bányája védett kovakő bánya amit az őskorban műveltek, múzeumként látogatható.
Ferences templom és kolostor, épült 1653-ban barokk stílusban. 1699 óta híres búcsújáró hely.
Kisfaludy Sándor (1772-1844) szülőháza, épült a 18. században, múzeum.
Püspöki palota, épült 1748-1755 között, a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása.
Katolikus Plébánia-templom késő barokk stílusban épült copf, empire és rokokó elemekkel, építették 1757-ben, belsejében Maulbertsch freskókkal.
Temető kápolna, épült későbarokk stílusban 1816-ban. Magyarországi Sixtus-kápolnának is nevezik.
Nyereg és lószerszám állandó kiállítás és múzeum.
Fazekas múzeum.
Vár-múzeum.
Bor-múzeum,
Természetvédelmi terület, a Várhegy és a Mogyorós domb.
Váristálló, a várba vezető út mentén, ma lovasközpont.
Termál fürdő, ami a nyári időszakban üzemel.

Testvérvárosai

Szováta, Románia

Aichtal, Németország

Következő községek

További községek